Buddha
ÜlőBuddha, a kínai Tang dinasztia, Hebei tartomány, kb. 650 CE. A buddhizmus Kínában a mahayana hagyomány, a népszerű iskolák ma Pure Land és Zen.
A buddhizmusban a buddha (szanszkrit) minden olyan lény, aki teljesen felébredt (felvilágosult), véglegesen legyőzte a kapzsiságot, a gyűlöletet és a tudatlanságot, és teljes mértékben felszabadult a szenvedéstől. A buddhisták a megvilágosodást tekintik, amelyet nirvánának (Pali nibbana) is neveznek, a boldogság legmagasabb formáját. Siddhartha Gautama (Pali Siddhattha Gautama), a történelmi alapítója a buddhizmus, gyakran nevezik „Buddha”, vagy „Buddha”. A buddha szó szerint „felébredt” vagy „azt, ami tudomást szerzett”. Ez a szanszkrit gyökér bimbó múltbeli melléknévi igeneve, azaz „felébreszteni”, „tudni” vagy „tudatni”. Buddha, mint cím lehet lefordítani, mint „Az Ébredett One”.
Buddha tanításait Dharmának nevezik (Pali: Dhamma). A Dharma azt tanítja, hogy minden szenvedés a kötődésből ered, különösen a világi vágyak iránti ragaszkodás. A Nirvánát úgy érjük el, hogy megtanuljuk elérni a nyugalmat azáltal, hogy legyőzi a kötődést a különböző anyagi tárgyakhoz, valamint az érzelmi vágyak, mint az irigység, a kapzsiság, a vágy és a büszkeség.
Egy általános tévhit Buddhát úgy tekint, mint az „Isten” buddhista megfelelője; a buddhizmus azonban nem teista (azaz általában nem tanítja meg a legfelsőbb teremtő isten létezését (lásd Istent a buddhizmusban), vagy attól függ, hogy a megvilágosodás bármely legfelsőbb lénye; Buddha egy útmutató és tanár, aki utat mutat a nirvána). Az „Isten” kifejezés általánosan elfogadott definíciója olyan lényt ír le, amely nem csak szabályoz, hanem ténylegesen teremtette a világegyetemet (lásd a származás hitét). Az ilyen ötleteket és fogalmakat Buddha és a buddhisták vitatják számos buddhista diskurzusban. A buddhizmusban a világegyetem legfőbb eredete és alkotója nem isten, hanem Avidya (tudatlanság). A buddhisták megpróbálják eloszlatni ezt a sötétséget állandó gyakorlattal, együttérzéssel és bölcsességgel (prajna néven ismert).
A Pali Kánonban a „buddha” kifejezés mindenkire utal, aki önmagától felvilágosult (azaz az igazságra ébredt, vagy Dharma), anélkül, hogy tanár lenne, aki rámutatna a Dharmára, egy olyan időszakban, amikor a Négy Nemes Igazság vagy a Nyolcszoros Ösvény tanításai nem léteznek a világon.
Általában buddhisták nem tartják Siddhartha Gautama, hogy volt az egyetlen buddha. A Pali Canon legalább egyszer Gautama Buddhára utal, mint 28. Buddha (lásd a 29 Buddha listáját). Egy közös buddhista hit, hogy a következő Buddha lesz egy nevű Maitreya (Pali: Metteyya).
A buddhizmus azt tanítja, hogy bárki felébred és a tapasztalat nirvána. A Theravada buddhizmus azt tanítja, hogy az embernek nem kell Buddhává válnia ahhoz, hogy felébredjen és megtapasztalja a nirvánát, mivel egy arahant (szanszkrit: Arhat) is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Egyes buddhista szövegek (pl. a Lótusz Szutra) azt sugallják, hogy minden lény Buddhává válik egy bizonyos időpontban.
A Pali Canon kétféle buddha: samyaksambuddha (Pali: sammasambuddhas) és pratyekabuddhas (Pali: paccekabuddhas).
1. Samyaksambuddhák elérik a buddhaságot, majd úgy döntenek, hogy megtanítják másoknak az igazságot, amit felfedeztek. Másokat arra vezetnek, hogy felébredjenek azáltal, hogy a Dharmát egy olyan időben vagy világban tanítják, ahol azt már elfelejtették, vagy még nem tanították. Siddhartha Gautama tekinthető samyaksambuddha. (Lásd még a 28 Buddha listáját (akik mindegyike samyaksambuddha).)
2. Pratyekabuddhas, néha „néma Buddha”) hasonlóak a samyaksambuddhákhoz, mivel elérik a nirvánát, és ugyanolyan hatásköröket kapnak, mint egy samyaksambuddha, de úgy döntenek, hogy nem tanítják, amit felfedeztek. A lelki fejlődésben a samyaksambuddhák másodikaként tartják őket. Másokat is rendelnek; intésük csak a jó és helyes magatartásra vonatkozik (abhisamācārikasikkhā). Egyes szövegekben a pratyekabuddhákat úgy írják le, mint azok, akik saját erőfeszítéseikkel megértik a Dharmát, de nem kapnak sem mindentudást, sem mesterséget a „gyümölcsök” felett (phalesu vasībhāvam).
A samyaksambuddha tanítványát savakának („halló” vagy „követő”) vagy egyszer megvilágosodott arahantnak nevezik. Ezek a kifejezések némileg eltérő jelentéssel bírnak, de mindegyiket fel lehet használni a felvilágosult tanítvány leírására. Anubuddha egy ritkán használt kifejezés, de a Buddha használta a Khuddakapathában, hogy hivatkozzon azokra, akik Buddhává válnak, miután megkapta az utasítást. A felvilágosult tanítványok elérik a nirvánát és a parinirvánát, mint a Buddha két fajtája. Az Arahant a leggyakrabban használt kifejezés.
Egy 12. századi Theravadin kommentár a „savakabuddha” kifejezést használja a felvilágosult tanítvány leírására. E Szentírás szerint háromféle buddha létezik. Ebben az esetben azonban a buddha szó értelmének közös meghatározása (mint aki tanár nélkül felfedezi a Dharmát) már nem érvényes. A mainstreám Theravadin és Mahayana írások nem ismerik fel ezt a kifejezést, és azt állítják, hogy csak kétféle Buddha létezik.
A buddhisták meditálnak (vagy szemlélik) a Buddha, mint amelynek kilenc jellemzői:
„A Boldogságos:
Méltó
tökéletesen önfelvilágosult
tökéletes tudásban marad
jól ment.
felülmúlhatatlan ismerője a világ
felülmúlhatatlan vezetője személyek megszelídíteni
az istenek és az emberek tanára
a Megvilágosodott
a Boldogságos vagy szerencsés.
Ezeket a tulajdonságokat gyakran említik a Pali Canon, és naponta énekelik sok buddhista kolostorban.
Minden buddhista hagyomány szerint egy Buddha teljesen megtisztította elméjét a kapzsiságtól, az idegenségtől és a tudatlanságtól, és hogy többé nem köti Samsara. A Buddha teljesen felébredt, és felismerte a végső igazságot, az élet nem dualista természetét, és így véget vetett (saját magának) a szenvedésnek, amelyet az ébrenlét emberek tapasztalnak az életben.
A különböző buddhista iskolák különböző értelmezéseket tartanak Buddha természetéről (lásd alább).
A Pali Canon kiderül, hogy Buddha ember volt, felruházva a legnagyobb pszichés hatalmak (Kevatta Sutta). Egy Buddha teste és elme (az öt khandja) állandóak és változóak, csakúgy, mint a hétköznapi emberek teste és elméje. Azonban a Buddha felismeri a Dharma változatlan természetét, amely örök elv és feltétel nélküli és időtlen jelenség. Ez a nézet gyakori a Theravada iskolában, és a többi korai buddhista iskolákban.
A mahájánai buddhizmus egyes iskolái úgy vélik, hogy Buddha már lényegében nem emberi lény, hanem teljesen más rendű lény lett, és hogy Dharmakaya-ként a végső transzcendentális „test/elme” módjában örök és végtelen élete van, és hatalmas és mérhetetlen tulajdonságokkal rendelkezik. A Mahaparinirvána Szutra Buddha kijelenti: „Nirvána azt állítják, hogy örökké marad. A Tathagata [Buddha] így is örökké marad, minden változás nélkül.” Ez egy különösen fontos metafizikai és szoteriológiai tanítás a Lotus Szutrában és a Tathagatagarbha Szutrákban. A Tathagatagarbha Szutrák szerint Buddha örökkévalóságát és - ami még rosszabb - az örökkévalóság végleges tagadását jelenti, a teljes ébredés (bodhi) elérésének legfőbb akadályát jelenti.
A buddhákat gyakran szobrok és festmények formájában ábrázolják. Gyakran látott minták közé tartoznak:
az ÜlőBuddha
a Fekvő Buddha
az Álló Buddha
Hotei, az elhízott, Nevető Buddha, általában látható Kínában (Ez a szám úgy vélik, hogy egy ábrázolása egy középkori kínai szerzetes, aki kapcsolatban van Maitreya, a jövő Buddha, és ezért technikailag nem Buddha kép.)
A Kiavult Buddha, amely azt mutatja, Siddhartha Gautama során extrém aszkéta gyakorlat az éhezés.
A Buddha szobor látható hívó eső egy közös póz Laoszban.
Buddha legtöbb ábrázolása bizonyos számú jelölést tartalmaz, amelyek a megvilágosodás jeleinek tekinthetők. Ezek a jelek regionálisan változnak, de kettő gyakori:
a fej tetején lévő kidudorodás (kiváló mentális élességet jelezve)
hosszú fülcimpa (jelezve kiváló érzékelés)
A Pali Canon-ban gyakran említik a Buddha 32 fizikai jelét tartalmazó listát.
Ezeknek a szobroknak az ászanáknak és mudráknak a pózai és kézgesztusai összességében jelentősek. Az adott mudra vagy asana népszerűsége általában régió-specifikus, mint például a Vajra (vagy Chi Ken-In) mudra, amely Japánban és Koreában népszerű, de Indiában ritkán fordul elő. Mások gyakoribbak; például a Varada (Kívánság megadása) mudra gyakori a Buddha állandó szobrai között, különösen akkor, ha az Abhaya (félelem és védelem) mudra párosul.
Pāli neve [15] [16] [17]
Szanszkrit név
Kaszt [16] [17]
Születési hely [16] [17]
Szülők [16] [17]
Bodhirukka (megvilágosodás fája) [16] [17] [18]
Gautama megtestesülése [17]
1
Taṇha- kara
Tṛṣṇa Kara
Kshatrija
Pophavadi
Sunandha király és Sunandhaa királynő
Rukkaththana
2
Medha- karában
Medha- karában
Jagharában
Sudheva és Yasodhara
Kaela
3
Saraṇaṇa
Śaraṇaṇa Kara
Vipula
Sumangala és Yasawathi
Pulilát
4
Dīpa- Karára
Dīpa- Karára
Brahmin
Rammawatinagara
Szudheva és Sumedhaya
Pipfala
Sumedha (szintén Sumati vagy Megha Mānava, gazdag Brahman) [19]
5
Koṇḍańa
Kauṇḍinya
Kshatrija
Rammawatinagara
Sunanda és Sujata
Szalakalyana
Vijitawi (egy Chakravarti a majjhimadesai Chandawatinagarában)
6
Mahgála
Gála
Brahmin [20]
Uttaranagara (Majhimmadesa)
Uttara és Uttara
egy naga
Suruchi (Siribrahmano)
7
Szumánát
Sumanas
Kshatrija [20]
Mekhalanagara
Sudassana és Sirima
egy naga
Atulo király, egy Naga
8
Revata [21]
Raivata
Brahmin [20]
Szudhannawatinagara
Vipala és Vipula
egy naga
Egy Véda-járatos Brahman
9
Sobhitában
Sobhita
Kshatrija [20]
Sudhammanagara
Sudhammanagara (apa) és Sudhammanagara (anya)
egy naga
Sujata, egy Brahman (Rammavati)
10
Anomadassi
Anavamadarśin
Brahmin [20]
Chandawatinagara
Yasava és Yasodara
Ajjuna
Egy Yaksha király.
11
Paduma [22]
Padma
Kshatrija [20]
Champayanagara
Asama és Asama
Salala
Egy oroszlán.
12
Nārada
Nārada
Dhammawatinagara
Szudheva király és Anopama
Sonaka
egy tapaso Himalájában
13
Padumuttara [23]
Padmottara
Kshatrija
Hansawatinagara
Anurula és Sujata
Salala
Jatilo egy aszkéta
14
Szumáda
Szumáda
Kshatrija
Szudasananagara
Sumedha (apa) és Sumedha (anya)
Nipa
Uttaro bennszülött
15
Sujāta
Sujāta
Sumangalanagara
Uggata és Pabbavati
Welu
egy chakravarti
16
Pijádaszi [24]
Priyadarśin
Szudannanagara
Sudata és Subaddha
Kakudha
Kassapa, egy Brahmin (a Siriwattanagaránál)
17
Atthadassi
Arthadarśin
Kshatrija
Sonanagara
Sagara és Sudassana
Champa
Susino, egy Brahman.
18
Dhammadassī
Dharmadarśin
Kshatrija
Suranagara
Suranamaha és Sunanada
Bimbajala
Indra, az istenek vezetője (devas)
19
Sziddhattha
Siddhārtha
Vibharanagara
Udeni és Szuphasa
Kanihani
Mangal, egy Brahman
20
Tissa
Tiṣya
Khemanagara
Janasando és Paduma
Assana
Yasawatinagara Sujata király
21
Phussa [25]
Puṣya
Kshatrija
Kāśi
Jayasena és Siremaya
Amalaka
Vijitavi
22
Vipassī
Vipaśyin
Kshatrija
Bandhuvatinagara
Vipassi (apa) és Vipassi (anya)
pāṭalī (Sztereospermum chelonoides)
Atatula király
23
Szikhī
Szikhin
Kshatrija
Arunavattinagara
Arunavatti és Paphavatti
puṇḍarīka (Mangifera indica)
Arindamo (Paribhuttanagaránál)
24
Vessabhu
Viśvabhu
Kshatrija
Anupamanagara
Szuppalittha és Yashavati
sāla (Shorea robusta)
Sadassana (Sarabhavatinagarában)
25
Kakusandha
Krakucchandába
Brahmin
Khemavatinagara
Aggidatta a purohita Brahman király Khema, és Visakha
sirīsa (Albizia lebbeck)
Khema király [26]
26
Koṇāgamana
Kanakamuni
Brahmin [27]
Sobhavatinagara
Yañadatta a Brahman és Uttara
udumbara (Ficus racemosa)
Pabbata király egy hegyvidéki területen Mithila
27
Kassapa [28]
Kāśyapa
Brahmin
Baranasinagara
Brahmadatta a Brahman és Dhanavati
Nigrodha (Ficus benghalensis)
Jotipala (Vappullánál)
28
Gotama (jelenlegi)
Gautama (jelenlegi)
Kshatrija
Lumbini
Suddhodana király és Māyā
Assattha (Ficus religiosa)
Gautama, a Buddha
29
Metteyya
Maitreya
Brahmin [29]
Ketumatī [30]
Subrahma és Brahmavati [30]
nāga (Mesua ferrea)